Személyhajósok Szövetsége

ELUTASÍTJÁK A HAJÓSOK A RADIKÁLIS BUDAPESTI KIKÖTŐ-MEGSZÜNTETÉSEK TERVÉT

A Magyar Hajózási Országos Szövetség és a Személyhajósok Szövetsége elutasítja jelenlegi formájában a Duna-parti Építési Szabályzat módosítását, és arra kéri a Fővárosi Önkormányzatot, hogy folytasson valódi, érdemi egyeztetést az érintettekkel – hangzott el a szakmai szervezetek sajtótájékoztatóján. A kikötők számának tervezett drasztikus csökkentése jelentős károkat okozna nem csak a fővárosi turizmusban, hanem nemzetgazdasági szinten is, a magyar személyhajózásban érintett mintegy 10 ezer ember megélhetése pedig veszélybe kerülne. A hajósokat tömörítő szakmai szervezetek szerint amennyiben a fővárosi hajókikötők átrendezése a tervezet szerint valósul meg, a jelentős forgalomnövekedés miatt sérül a közlekedésbiztonság a Duna budapesti szakaszán, és radikálisan megnő a zaj- és levegőszennyezés.

A 32 kilométer hosszúságú fővárosi Duna‐szakaszon a hajóforgalom jelenleg 68 rendezvény‐ és szállodahajó kikötőn keresztül bonyolódik, szemben a DÉSZ‐ben szereplő, több mint 900 kikötővel, amelyek a valóságban nem léteznek. Jelenleg a főváros területén található úszóművek üzemeltetésében több mint 30 társaság vesz részt. A turistaszezonhoz kapcsolódó sétahajózás, városnéző hajózás, illetve az egész évben működő program‐ és rendezvényhajózás jelentős forgalmat bonyolít a Duna fővárosi szakaszán. Budapesten a 24 társaság összesen több mint 80 hajóval vesz részt ebben. Tavaly a fővárosba érkezett több mint 5 millió turista több mint 80%‐a, tehát 4 millió utas részt vett valamilyen típusú hajós városnéző programon. Ebben nem szerepelnek a családi, céges és protokoll rendezvényeken résztvevők, illetve a konferencia‐turisták. Szállodahajóval évente mintegy félmillió turista érkezik, Bécs után Budapesten regisztrálják a legtöbb kikötést a Dunán. A Fővárosi Önkormányzat idén februárban hozta nyilvánosságra az érintettekkel a Duna‐parti Építési Szabályzat (DÉSZ) módosításáról szóló javaslatot, és mindössze két hetet hagytak az érintetteknek a több mint ezer oldalas anyag észrevételezésére. A tervezet szerint a Főpolgármesteri Hivatal a belvárosból teljesen kitiltaná a hajókat, az újlipótvárosi partszakaszon pedig a tartós várakozásra is alkalmasak 24 kikötő helyett mindössze 9 olyan maradna, amelyeket csak ki illetve beszállításra lehetne használni. Az eddig az ezen a partszakaszon állomásozó mintegy 45 személyszállító hajó kizárólag utasok felvételére és leszállítására állhatna meg a megmaradt kikötőkben, ezt követően el kellene hagyniuk azt. Az utas nélküli hajóknak külvárosi, a többi között III., IV., XI., XXII. kerületi, de konkrétan meg nem nevezett kikötőkben kellene várakozniuk, de ‐ amint arra a DÉSZ‐t előkészítő tanulmány is hivatkozik ‐ ezek a helyszínek egyáltalán nem, vagy csak részben rendelkeznek a hajók fogadásához megfelelő infrastruktúrával. Nincs megfelelő áram és ivóvízellátás, sem pedig az utasok buszos utaztatásához szükséges parkolók, közutak. A módosítás a szállodahajókat is érintené. A bevárosból kitiltott járműveknek szintén a még nem létező külvárosi, illetve a jelenleg személyhajóknak otthont adó XIII. kerületi kikötőkben biztosítanának helyet. Itt kizárólag a saját aggregátoraikkal tudnák biztosítani az áramellátásukat, amely jelentős zaj‐ és légszennyezést jelentene a XIII. kerületieknek. A kikötők megszüntetését a Főpolgármesteri Hivatal úgy akarja végrehajtani, hogy nincs a Duna folyó budapesti szakaszán olyan kikötő, amely ki tudná váltani a jelenleg használtakat.

„Budapestnek nem kevesebb, hanem több kikötőre lenne szüksége. Ha a Fővárosi Közgyűlés elfogadja a DÉSZ módosítását, ez az összes budapesti hajós vállalkozást el fogja lehetetleníteni, csakúgy, mint a Budapestre érkező szállodahajók kikötését is” – jelentette ki Tóth Mihály, a MAHOSZ szóvivője, aki kifejtette: a terv megvalósulása esetén a kisebb személyszállító hajós cégek kénytelenek lesznek más, jóval távolabb eső kikötőket keresni, ahol meg tudnak állni. Ez jóval jelentősebb zaj‐ és légszennyezéssel járna, hiszen az anyakikötőjükből „üresjáratban” kellene behajózniuk a belvárosba, és a jóval kevesebb kikötő miatt egymásra várakozva kellene felvenniük az utasokat. A csoportos turizmus mintegy 80 százalékát lefedő hazai személyszállító hajózásnak mindez hatalmas költségnövekedést jelentene, a kisebb cégek pedig nem bírnák el ezt a plusz terhet. A szállodahajók menetrendjét ráadásul több évre előre tervezik, egy ilyen radikális változás pedig azt jelenti, hogy a bizonytalan kikötő‐kapacitás, a prognosztizálható dunai forgalmi dugók és az ebből adódó korlátozások miatt az utasszervező, üzemeltető vállalkozások a megbízhatóbb és kiszámíthatóbb célkikötők felé orientálják a menetrendjüket, például Bécsbe vagy Pozsonyba. „Az intézkedés újabb BKV-járatok megszüntetéseként is értelmezhető, hiszen a BKV az érintett fővárosi Duna szakaszon 10 személyhajót üzemeltet, a cég 11 kikötői helye 5-re csökkenne a módosítással, amellyel a BKV teljes hajózási ágazat ellehetetlenülne” – mutatott rá Tóth Mihály.
Arról már Kanel Judit, a Magyar Beutaztatók Szövetségének alelnöke beszélt, hogy az utazásszervezőknek minimum 1 évvel előre kell tervezniük, emellett elengedhetetlen, hogy a kikötők busszal könnyen és biztonságosan reális időn belül elérhetőek legyenek. Minden szakmai egyeztetést nélkülöző, bizonytalan helyzetet teremtő változtatás komoly veszélybe sodorja a csoportos utaztatások egyik legjelentősebb pillérjének számító dunai hajózási programokat. „Egy átgondolatlan módosítással Budapest elveszítheti vonzerejét a turisták körében Béccsel és Pozsonnyal szemben.” – tette hozzá Kanel Judit.

A DÉSZ‐tervezet hajósközlekedésre gyakorolt hatásával kapcsolatban Horváth Imre hajóskapitány arról beszélt, hogy a hajók külső partszakaszra szorulása miatt jelentősen megnőne a forgalom a Dunán, amely nem csak nagyobb környezetterhelést jelent, de igen komoly közlekedésbiztonsági aggályokat is felvet.

A szakmai szervezetek ezért arra kérik a Fővárosi Közgyűlést, ne szavazzák meg április 24‐i ülésükön a tervezetet, kezdjenek érdemi párbeszédet a szakmai szervezetekkel, az álláspontok megvitatása érdekében pedig meghívják a Főpolgármesteri Hivatal illetékeseit és a Fővárosi Közgyűlés tagjait egyeztetésre. A Magyar Hajózási Országos Szövetség és a Személyhajósok

Szövetsége bejelentette azt is: április 20‐ára minden eddiginél nagyobb szabású, békés tiltakozással egybekötött kirajzásra készülnek a hajósok a Dunán.

További információk: sajto@szemelyhajosok.hu