Hatályba lépett a HSZ és a Képesítési rendelet módosítása

Július 22-i hatállyal módosultak három jogszabály rendelkezései, amelyek közül szélesebb kört a címbeli két rendelet érint. A fontosabb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze:

HSZ

1. Egyszerűsítette a rendelet a felépítmény és hajtógép nélküli kompok, valamint a vízimunkák területén üzemelő, kisgéphajók egy részének okmányaival, azonosításával kapcsolatos előírásokat (érintett joghely: II. rész 1.06 cikk, 2.01 cikk).
2. Módosította a kitűző hajók jelzéseit (érintett joghely: II. rész 2.02 cikk).
3. Kiterjesztette a csónakokra vonatkozó egyes biztonsági szabályokat a kishajóra is (mentőmellény viselése, víz eltávolítása – érintett joghely: II. rész 4.05 cikk).
4. Jelentősen átalakította a hajóról fürdés szabályait (feltételekkel megengedi közforgalmú személyszállítást végző hajónak is – érintett joghely: II. rész 4.06 cikk).
5. Módosult az alacsony vezetésű köteles komp kötelének leeresztett állapotát jelző nappali és éjszakai jelzés zöld színről fehérre, ill. E.1 jelzésről fehér táblára.
6. Pontosította a rendelet a tavon a kishajók, csónakok, vízi sporteszközök és a nagyhajók közti találkozási szabályokat, egyértelművé téve, hogy e területen is érvényes az a szabály, hogy a kishajók minden esetben kötelesek kitérni a nagyhajó útjából.
7. Átalakította a rendelet a tavi kikötőn kívül veszteglés szabályait, egyebek mellett a nádasok védelmében. Hasonló módon pontosította az egyes tavakon a hajók alkalmassági szabályait, ill. annak bizonyítását.
8. A kishajók felszerelése részévé vált a rendelet II.2 mellékletének.

Hajózási képesítésekről szóló rendelet

1. A rendelet szakít azzal az eddigi gyakorlattal, hogy minden egyes apró részletszabályt a rendelet szabályozzon és részlet elemekben szabályozási jogot delegál a hajózási hatóságnak, ezzel egyszerűbbé téve a napi problémák kezelését, egyben nagyobb felelősséget is téve a hatóságra.
2. Az esetek túlnyomó többségében megszűnik a közlönyökben való közzététel kötelezettsége, így a legkisebb változások is viszonylag gyorsan eljuttathatók a hatóság honlapján keresztül az érdekeltekhez.
3. Fontos változás következett be a hivatásos hajósok gyakorlati idejének szabályozásában, amelynek lényege az, hogy a gyakorlati időbe csak a menetben töltött idő számít bele, valamint 60 nap (évente) a hajó karbantartási, telelési és várakozási idejéből. Ugyanakkor 365 egymást követő napon belül 180 napot tekint 12 havi gyakorlatnak a rendelet, ennél többet nem is lehet érdembe hozni 365 napon belül (függetlenül a tényleges hajózási időtől).
4. Megszüntette a rendelet az ismétlő vizsga fogalmát, azaz a továbbiakban azokból a tárgyakból kell megismételni a vizsgát (javító vizsga), amely sikertelen volt, legalább egy hét elteltével, de legfeljebb egy éven belül.
5. Újra szabályozta a rendelet az úszómunkagép-vezető képesítő vizsgára bocsátás feltételeit, jelentősen csökkentve a gyakorlati idő követelményt (előképzés esetén 24-ről 9 hónapra, ez nélkül 36-ról 24 hónapra).
6. Törölte a rendelet a gyakorlati idő előírását a belvízi hajózási rádiótelefon kezelői vizsga esetében, egyben szerkezeti változással kis mértékben csökken a vizsga díja is.
7. Újra szabályozta a rendelet a hivatásos belvízi gépész képesítések vizsgáira bocsátás feltételeit, egyszerűsítve és ésszerűsítve azt.
8. Könnyítette a tengerészek képesítés megújításának feltételeit azzal, hogy 36 havi hajózásról 12 hónapra csökkentette az adott beosztásban való 5 éven belüli hajózás követelményét.
9. Jelentősen módosította a rendelet a kedvtelési kishajó-vezetők vizsgafeltételeit, valamint három új képesítést vezetett be. Ehhez kapcsolódik, hogy az 5. pontban jelzett változás lehetővé tette a kedvtelési hajósok rádiókezelő vizsgáját is. Az új képesítések a (belvízi) kedvtelési célú radarkezelői, (a tengeri) korlátozott GMDSS kezelői, és a GMDSS kezelői képesítés. Jelentős összevonások történtek a vizsgatárgyak tekintetében a belvízi és a tengeri területen is. Ezzel a változással a belvízi kishajósok meghajtásonként két elméleti tárgyból (Hajózási szabályzat és Hajózási ismeretek-vitorlás/géphajós) vizsgáznak, valamint gyakorlati vizsgát tesznek. Azok, akik mindkét hajtási módra (gépi/vitorla) vizsgáznak, a Hajózási szabályzat tárgyból csak egyszer kell ezt megtenniük, míg a Hajózási ismeretek tárgyat meg kell ismételni, mivel az tartalmilag eltér a vitorlás és a géphajós vizsgán. 
10. Hasonló mértékben (4-ről 3-ra) csökken a IV. osztályú, 11-ről 4-re a III. osztályú, 4-ről 2-re a II. osztályú tengeri kishajó-vezető vizsgák vizsgatárgyainak száma. Ebben a kategóriában is megtörténik az átállás a kártya okmányokra.